15o éves a borszéki oktatás
Iskolánk születési évének 1852-t tekintjük, amit a borszéki plébánia története is tanúsít. Hogy előtte létezett-e az oktatásnak valamilyen formája vagy sem, nem tudhatjuk pontosan, hiszen írásos emlékeink nincsenek. A lakosság száma l85o-ben már 26o, ami úgymond szükségessé teszi az oktatás beindítását. 1852-ben Kiss János Szepes megyei, a magyar nyelvet csak némileg beszélő szabómester csekély tandíj ellenében nyitja meg az iskolát egyházi támogatással. Az iskolai oktatás kezdetleges és hiányos volt. Kezdetben egyes írni, olvasni tudó iparosok vállalkoztak a növendékek oktatására. Ezzel legalább annyit elértek, hogy azok a szülők, akik gyerekeik jövőjét szívükön hordták, megtanultak írni és olvasni. 1857-ig Antall József csizmadiával váltogatják egymást, majd l862-ig újból Kiss János tanított. Az oktatás a tanító saját házában folyt. 1863-187o között visszajött Antal L. József és ő folytatja a gyerekek tanítását 18o Frt. évi fizetéssel, amely 6oo Frt. -ra emelkedik az évek során. Ebből 1oo Frt. -ot Keresztes János helyi kereskedő adott. 187o-1872 között Páll Albert volt a tanító. Ettől az évtől községi iskolaként működik. A következő évben szünetel az oktatás. Valószínű azért, mert nem volt ahol tanítsanak. 1874-ben épül az új iskola 2 tanszobával és a tanító részére szobával és egy konyhával. Ugyanazon év decemberében a tanítói állásra pályázatot hirdetnek, amelyre két okleveles tanító jelentkezett. A választást 1875. Február elsején ejtették meg, s két szavazatot leszámítva, a többit Deák János kapta és 1886-ig tanított. A 76 tanköteles gyermek közül csak négy ismerte a betűket, olvasni vagy írni egy se tudott. Pedig 6-l4 éves korukig látogatták az iskolát. A területet az új iskola építéséhez Szárhegy-Ditró közbirtokosság adott, de ettől eltekintve a közbirtokosság nem sokat törődött a lakosság szellemi fejlődésével. Az ide települtek pedig szegény munkások lévén nem sokat tudtak áldozni gyermekeik tanítására. Így létsült községi és nem római katolikus iskola, holott a község kevés kivétellel, mind katolikus volt. A tanítók azonban mind jó és buzgó katolikusok voltak és ez nagyban hozzájárult a hitélet fejlődéséhez. Az alkalmazott tanítók később a kántori teendőket is végezték. Deák János l875-l89l között a szegény tanulók ruházására és tankönyveik beszerzésére két műkedvelői és gyermeki színielőadást rendezett, amely nem volt anyagi siker nélkül, mert a jövedelemből sok szegény tanulót láttak el ruházattal és tankönyvekkel. A közoktatási miniszter által l877/27836 szám alatti rendeletével Borszék, Holló és Bélbor községek iskolái részére az ideiglenes miniszteri iskolai látogatással ruháztatott fel. l878-ban a csíkmegyei gazdasági kiállításra kerti vetemények termeléséért és kőzetek gyűjtéséért két díszoklevelet nyert. l89l-től a tanító elöregedett és az ezzel járó gyengélkedése következtében nyugalomba vonult. Az l872-es esztendei közoktatási törvény alkalmazásra került. Áttértek a hat osztályos oktatásra, a fiukat elkülönítették a lányoktól, bevezették a közgyűléseket, a mintatanításokat és a gyakorló tanításokat.
Blaha Lujza, Dr. Splényi Ödönné –a magyar nemzet csalogánya- l882 és l884-ben 8oo Frt. -os alapítványt tett a borszéki szegény, de jó tanuló gyermekek felsegítésére. Báró Bornemissza Zsuzsánna szintén 25o Frt. -ot adott ily célra, mely összeg l895-ben Dr. Szilvássy János fürdőorvos közreműködése által l23 Frt. -al szaporítván ezen alapítvány kamatait a tanulók minden évben élvezik. A Dr. Cseh Károly-féle l885-ös borszéki térképen az iskola fő helyet foglal el. Az l883-84-es tanévtől még egy második okleveles tanítóval –László Károly- egészül ki a tanszemélyzet. Ekkor kb. 2oo tanuló volt. l884/85 és l886/87-ben Tokaji Eliz okleveles tanító is tanít, majd l887/888 és l888/89-ben Simon Ádám képezdét végzett növendék volt a tanító. A következő tanévben /l889-l89l/ Győrffy Fidél, okleveles tanító, majd l89l/92-től Fokt Ödön képezdei tanfolyamot végzett tanítójelölt dolgozik a gyerekekkel. l892-l896 között Bartalis Szerafin okleveles tanító tevékenykedik. A harmadik tanítói állás az l894-95-ös tanévtől jön létre és Bartalis Juliánna okleveles tanítónő tölti be.
Az iskola tevékenységét iskolaszéki elnökök segítették. Így l872-79 között Keresztes János, utána Csergő György, Kantner János, Dr. Szilvássy János, Köllő János töltik be ezt a tisztséget. 19o1-től Molnár Antoniát nevezik ki tanítónőnek, majd l9o3-ban a Vadász tanító-házaspár következik. Vadász Károly 27 évig tölti be az igazgató-tanító állást, jóindulatú, de szigorú, a rendet, fegyelmet ha kell nádpálcával is megkövetelte. 1911-ben megépül az új 6o m2 –en fekvő iskola (a mai borvíztöltőde irodaépülete) 4 tanteremmel, egy iroda és igazgatói lakás. Itt 45 éven át folyt a tanítás.
Az első világháború Borszéken is végigsöpört. Az átvonuló katonaság feldúlta, kifosztotta a házakat, villákat. Az l9l8-l9-es átmeneti tanév után a román hatóság veszi át az irányítást. Újraalakul az iskolaszék, azzal a céllal, hogy pénzt szerezzen a helyi oktatás támogatására. l922-től már románul kérték a beadott kérések szövegét. Az l923-ban megjelent Anghelescu- törvény „az állítólag román származású vagy hangzású gyerekeket” román osztályba kényszeríttette. 1924-ben tíz erdélyi megyét „kultúrzonává” nyilvánított, amelybe a Kárpátokon túli területről román tanítókat hozat rendkívüli anyagi kedvezmények mellett, misszionáriusi feladatokkal, és ettől az évtől az oktatási nyelv a román. A minisztérium nem tűr meg semmilyen Magyarországon megjelent tankönyvet, térképet. Az 1928/29-es tanévben már 242 tanuló, míg a 32/33-as tanévben 326 tanuló látogatja az iskolát. Felekezeti szempontból a megoszlás a következő:8 zsidó, 5 görög-katolikus, 2 ortodox és a többi római-katolikus. 1939-től az I. és II. osztályosok számára engedélyezik a magyar nyelv oktatását heti két órában, de csak azoknak, akiknek „magyarhangzású” a neve.
A második bécsi döntés után iskolánk újra magyar tannyelvű lett. Az első osztályt 96-on kezdték meg, ami rekord iskolánk történetében. Növekszik a település lakossága és természetesen az iskolaköteles gyerekek száma is. 324 tanuló jár iskolába. Bevezetik a nyolc osztály utáni abszolváló vizsgát. A második világháború is végigsöpört Borszéken. Szerencsére az iskola épületében nem esett kár, de a levéltár egyrésze tönkrement. A háború s viszonyok miatt a gyerekek egy része nem járt iskolába. Hat tanerővel működött az iskola Búzás Imre tanító-igazgató vezetésével. A következő tanévben Vild Ernő, majd Móga László vezeti az iskolát. Az l948-as államosítás és az azt követő tanügyi reform új alapokra helyezi az oktatást. A fő hangsúly az ateista nevelésre esik, és ez folyik egyre fokozottabban négy évtizeden át. Megalakul a Pionír Szervezet, amely arra hívatott, hogy megvalósítsa a gyerekek hazafias és materialista nevelését. A tanuló létszám növekedése folytán a tanítást csak két váltásban lehetett megoldani. Így merült fel az iskolabővítés gondolata. Végülis bővítés helyett egy új ll tantermes, tanári szobával, fiz.-kémia laborral, központi fűtéssel felszerelt iskola várta az l956/l957-es tanév kezdetét. Tizenöt év alatt ezt is kinőttük és l97l-ben bővíteni kellett újabb hat tanteremmel. Közben megépült a tornaterem és az iskolaműhely, valamint egy 5ox3o m-es sportpálya. Az l953-54-es tanévben hat tanulóval beindul a román tagozat az I-IV. osztályban Stoica Maria tanítónő vezetésével, majd l96l/62-től az első román V. osztály. Az új oktatási törvény (l968) kötelezővé teszi a l0 osztály elvégzését, ugyanakkor a IX. osztályban már minden tantárgyat románul kellett tanítani, a magyar nyelv csak fakultatívan tanítható. 1977-ben l9 osztályban 459 tanuló járt. A líceum első fokozatán (IX-X.) 7o tanuló tanul mechanikai szakon és román tagozaton.
Az iskolavezetést Móga László után-aki nem kevesebb, mint 28 éven keresztül tett eleget, ennek a nem könnyű feladatnak Farkas Aladár, majd Ballai Erzsébet és l989-től napjainkig Kovács Júlia végzi. Az oktatás anyagi bázisa évről-évre bővült. Mára már modern kabinetrendszerben folyik az oktatás, gazdag könyvtár, számítástechnikai-szakterem könnyíti meg a tanulók felkészülését. Magyar tannyelvű szakmunkásképző neveli a jövő pincéreit, elárusítóit, akik ugyancsak magyar nyelven folytathatják estiben tanulmányaikat és érettségizhetnek. Tanulóink szívesen vesznek részt az osztályon kívüli művelődési-, sport-, technikai-környezetvédő tevékenységeken.
Jó kapcsolatunk van a testvériskolákkal. Évente szervezünk csereüdülést a tanulóink számára és úgyszintén fogadjuk az ottani gyerekeket. A l5o éves borszéki oktatás-nevelés történelme azt igazolja, hogy az iskola mindig is fontos szerepet töltött be a település történetében. Mindig ráfigyeltek a szülők, a település vezetői, a vállalatvezetők. Több, mint 2oo értelmiségit tartunk nyilván, nem beszélve a több ezer szakmunkásra, akik a borszéki iskolából indultak a nagybetűs ÉLETBE. A legtöbben ma is nosztalgiával gondolnak vissza az itt eltöltött évekre és büszkék arra, hogy Borszéken végeztek. Ezt kívánjuk a következő generációknak is.
Borszék, 2002. Farkas Aladár